Elkezdodtek a diplomairos napok.. Mar kezd kialakulni bennem, hogy mit szeretnek irni, igy az elso sorokat mar le is vetette.. David itt tustenkedett korulottem, meg szervezi a tavaszi ket hetes kirandulasunk. Nagyon lelkesek vagyunk, hiszen nem kis ut lesz... Californiaba utazunk es onnan bejarjuk a "kornyeket" egeszen a Grand Canyonig - ha Isten is ugy akarja. Emiatt kalkulalunk, osztunk, szorzunk, es lefixaljuk az utolso par napot, amit majd itt fogunk meg tolteni a hazaut elott..
En delutan dolgozni mentem, David vett nekem egy szuper bokafogot, igy a labam egesz jol mukodik, es nagyon kellemesen alakult, mert egyedul voltam. A 4 gyerekbol 2 beteg igy dokinal voltak, en pedig csak kesobb mentem a ket nagyert az iskolaba. A gyerekeket kicsereltek, egyszeruen tunderi aranyosak. Nem tudom meddig, de egyenlore ugy erzem, hogy nagyon torekednek, hogy "megtartsanak." A kislanyok allandoan kifejezik szeretetuk, rajzolnak, ajandekokat adnak, olelgetnek, tenyleg annyi szeretetet kapok toluk. Az apuka, aki talan brit mivoltja miatt is ilyen-bar bevallom soha nem ereztem semmi kotodest a brit vilag es emberek fele..-de szinte mar akkor is koszonetet mond, amikor levegot veszek. Szoval, vicces. Alison is igyekszik, szinter minden masnap pizzat esznek es degeszre tom vele :)
Szoval, a tegnap nagyon kellemes volt. David megint elem jott, es akkorat szorakoztunk, mert leirta, hogy milyen latvany vagyok, amikor az ut vegen jovok egy oriasi pufi fekete kabatban ket kis labbal, amelyikbol az egyik santa. Azt mondta, hogy olyan vagyok mint egy vicces labda ket pipaszar labon santitva :) Szinte mar vicces ez az egesz!
Szoval, napjaink ismet kellemesen, vidaman, es raadasul gyorsan telnek. Pedig alig erkeztunk ide meg... es mar fel ev eltelt.. Hihetetlen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése