2009. január 19., hétfő

Januar 15.

Egy kulonleges nap... Az idojaras minusz 30 fok. En meg eletemben nem tapasztaltam ilyet. Daviddal ugy kozlekedunk, hogy felveszunk egy sapkat, es arra rahuzunk egy nagyobbat.. A sallal hasonlokeppen... Egy a nyakra, egy az arcra...
David egyetemre ment downtown-ba, en pedig dolgozni mentem... de megmondtam az anyukanak, hogy ilyen hidegben nem vagyok hajlando a babat is magammal cipelni. Lizziert persze igy is el kellett mennem, Zoeert azert nem mert play-date-je volt egy masik kislannyal, igy oket a baratno anyukaja hozta Alisonekhoz kocsival.. A suliba menet leszolitott egy kis kinai lany... Odajott es durr bele megkerdezte hogy hivnak.. mire en udvarias magyar modjara visszakerdeztem, hogy: "mit erdekel?" :) Aztan szegenyke angolja meg nem a legjobb, igy ujbol megkerdezte a nevem, ami nekem idot adott arra, hogy rajojjek, lehetnek kevesbe gyanakvo es kicsit baratkozosabb... Szoval, elkezdtunk beszelgetni. O 21 eves, en persze lassan 25.. ugyhogy utana fel oraig arrol beszelt, hogy sokkal fiatalabbnak nezek ki.. Ez persze nem lepett meg, de ahogy ezt probalta angolul elmakogni, annyira vicces volt. No, meg persze szeretem ha fiatalnak neznek, mi lesz ha majd 50 eves leszek es 40-nek fogok tunni :)
Aztan elvaltunk, en pedig beertem a suliba. Amikor meglatott a (kislanyokat fuvarozo) anyuka az iskolaba nem is ertette mit keresek ott, hiszen o hozza Zoet, mire mondtam hogy van am tobb gyerek is, es en a masikert jottem... Mondta, hogy el ne induljak Lizzievel, majd ok hazavisznek minket is. No, kiderult hogy egyebkent gorogok... Es tunderi kedvesek voltak velem.. miert is nem egy ilyen csaladot fogtam ki Amerikaban:( mindegy. Hazaertunk, megkezdodott az orultek haza, hiszen egy gyerekkel tobbre kellett vigyaznom.. A nap egesz turhetoen telt ennek ellenere... A talalka azonban kevesbe sikeresen zarult. A vendeg 3 eves kislany, amikor mar Alison is ott volt, azaz nem az en felugyeletem alatt tortent..., hanyatt esett es epp egy tomor kis asztal elebe verte a fejet.. Na, innentol aztan felgyorsultak az esemenyek. A kislany (akinek egyebkent olyan a hangja, mintha mar 20 eve tomeny dohanyos lenne, nem viccelek! es 3 eves....) torka szakadtabol uvoltott, es meg is ertem, mert megneztuk es a fejen egy golf labda meretu pukszli nott! Egy oran at zokogott, mar odaig jutott, hogy utalja szegeny Zoet, pedig o aztan igazan nem tehetett rola.. Aztan megerkezett az edesapukaja, igy el is vitte. Ekkor jottunk ra, hogy delutan a kocsiban maradtak a lanyok iskolataskai. Alison ram szolt, hogy miert felejtettem el, es ekkor nalam betelt a pohar. 10 percet vartam, majd hirtelen kitortem, mint a vulkan. Szoltam Alisonnak, hogy akkor surgosen uljunk le beszelgetni, mert nekem a hocipom tele van, hogy napi tobb oraban egyszerre kell 4, ha nem 5, gyerekre vigyaznom, kozben spanyolt tanitani, meg fuvolat, illetve persze meg zongorat is velem kell gyakorolniuk, es ha megy, akkor a konyhat is rendbe rakhatom, meg a tiszta ruhakat... Es egyebkent egy hetkoznapi halando vagyok en is... Szoval, megmondtam, hogy alljon meg a menet, es elegge kiborultam, de legalabb a sarkamra alltam, mert elegem lett abbol, hogy o kioszthat, ugyanakkor a vilag legrosszabb edesanyukanajak tartom, ha lehet-e egyaltalan annak nevezni.
A nap sikeresen zarult, mert olyan hatasos voltam, hogy fizetesemelest kaptam :) Szoval, minden alkalmazott, tamadjatok le a fonokot, hatha beremelest ad.. :) Viccet felreteve, megerdemeletem szerintem, bar igazan nem ez volt a celom.
Hat, igy telt el ez a nap...

Nincsenek megjegyzések: