Marcius utolso napjai... Oromhirrel kezdodott. Egyenlore ugy nez ki, hogy anyut megse kell operalni. Ez persze valtozhat, de azert ez jo jel, es valaki ezek utan nem hisz az ima erejeben... Isten letezik!
David erosen elkezdett dolgozni az amerikai diplomamunkajan... Gyakorlatilag, par het alatt kell megirni. Sajnos ezert nem is tudok altalaban trola bovebb beszamolot irni, mert tanul, olvas, foz:), tanul, olvas, ir.... En dolgozni voltam, es ismet igen kellemes volt. Alison nagyon nagyra tartja tanitoi tehetsegem, most epp egyetemi tanarnak kepzel el.. (de mar irtam gyerekeknek is mesekonyvet..) vicces ahogy o elkepzeli.. jo hogy az en eletembe nem szolhat bele, de sajnos a gyerekeit is igy kezeli...
Szoval, a lanyokkal ismet jol elvoltam, oriasi oromot lelek Benjamin babaval eltoltott idoben, egyszeruen vele minden pillanat egy ajandek, egy csoda! Ahogy odalepegett hozzam, aztan az egesz fogsora (ami olyan 6-8 fog :) villog, annyira boldog, hogy megtette egyedul azt a fel metert. Ezutan a labamra dol, hogy megpihenjen, en ekkor mar csak annyit erzek, hogy miniatur fogak harapdalnak :) Ez a legujabb, harapdal... Lizzie is fantasztikus aranyos. Igazi kis baratno lett:)
Mariaval is igen jol szorakozunk, ha Alison elmegy, mindig fellelegzunk es egy hatalmasat beszelgetunk. Oszinten bevallva, orulok, hogy Teresa elment, Maria sokkal emberkozelibb, es jo erezni, hogy egy baratnovel dolgozok. Neha csak rohogunk Alison igenytelensegen...
Nagyjabol ezek voltak, Pat kozben meghivott egy vacsorara, de vegul abban allapodtunk meg, hogy majd husvet utan megyek, es akkor talan David is jon...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése