2009. március 6., péntek

Marcius 4-5-6.

Megerkezett az igazi tavasz (es ugy tudom, a hetvegen el is megy.. :( ), a nap csak ugy ragyog, 15-18 fok van, csicseregnek a madarak, kibujtak a viragok... Nagyon elveztuk az elmult napokat! David tanult egyfolytaban, en pedig diplomamunkaztam es dolgoztam. Azonban fontos kiemelnem, hogy csodak mennek vegbe a csaladomnal. Nem tudom miert es hogyan, azaz tudom, hogy Ki van a csodak mogott, de a gyerekek fantasztikusan egyutt mukodnek velem. A 7 eves kislany, akivel sokat spanyolozom, fuvolazom es zongorazom (hogy ezt hogyan, ne kerdezzetek... :), kimonodottan velem szeret dolgozni. Igy szegeny anyukaja, aki egyebkent szeret nyuzsogni a gyerekek korul, allandoan jon dicserni, majd megker, hogy csinaljam helyette, mert vele nem akarnak gyakorolni.. Aztan sikerult a 8 eves kisfiuval megszerettetnem a spanyolt, es a vegen annyira megnyilt, hogy elmondta, hogy azert utalja, mert nem jo benne es kicsufoljak az iskolaban.. Es annyira jo erzes volt, hogy sikerult kedvet csinalnom neki hozza. Az anyuka meg egyszeruen le van dobbenve, allandoan megker, hogy maradjak tovabb veluk (ami persze nekem megeri) es igazabol elvezem is! Azt persze meg nem latta be, hogy az o pedagogiai modszerei nem a legjobbak, azzal, hogy "mars a szobadba spanyolozni" vagy "sipirc a zongorahoz, es jatssz" azzal nem azt fogja elerni, hogy a gyerekek elvezzek :)
Szoval, az elmult napokban 3 este is maradtam tulorazni. Jol birom, elvezem es legalabb jol is keresek. Ma Lizzievel elmentunk rollerezni, es oszinten nagyon-nagyon jol ereztem magam vele. Bar ropke 14 ev van koztunk, de egy olyan jot beszelgettunk, hogy igazan radobbentem, mennyire szeretem a gyerekeket!
A penteki nap masik elmenye, hogy Daviddal terveztunk elmenni egy kisebb setara a szep idoben, de folyton valaki bejelentkezett.. es mar epp indultunk volna, amikor Dani bejelentkezett nalunk skype-on. Mivel mar ismerem az elethelyzetet, tudom, hogy milyen nehez lehet neki, annak ellenere, hogy en Daviddal jottem ki, megis tudom, hogy az ember idonkent nagyon maganyos es elveszett tud lenni, igy vegulis leultunk ebedelni es kozben egy fergetegesen jot beszelgettunk Danival.
Hat, ennyi, mindjart hetvege! :)

Nincsenek megjegyzések: