Marcius 22.

Ujabb csodaszep tavaszi nap. Pat Bartley jott ertunk 9.45kor es egyutt mentunk kocsival a Giant Step Church-be. Kulonos volt, mert az elejen nem ereztem jol magam, mert ez egy abszolut fekete gyulekezet, es nem ezzel vana baj, csak en (vagy inkabb mi) nem tudunk az o dicsoitesi formajukkal azonosulni. Es azert erzodik, hogy mas multtal rendelkezunk. Naluk erosen meg van meg a rabszolgasag utohatasa.. Nem remes dolog ez?
De nem veltelten alakult ugy ahogy alakult. Pat bemuatta ott a lanyat, akirol vegig azt hittem, hogy a huga (az agyamban zarlat volt es nem esett le hogy a daughter az lanya es nem huga..) es amikor eltuntek Pattal az igehirdetes vege fele, en meg mosdoban menve meglattam oket egy sarokban imadkozni, David kerdezte, hogy mi van a lanyaval... na, ekkor esett le, hogy ez a lanya. Pat eleg eros no, igy tartotta magat, de rakerdeztem, hogy minden rendben-e, es akkor kicsit sirt (nem sokat..) es el mondta, hogy a lanya 16 eve beteg. Mar mindefele dologgal probaltak gyogyitani, de remes fajdalmai vannak es semmi sem segitett neki. Es bar a lanya soha nem panaszkodik, dehat megiscsak a lanya.. es sokszor harcol azzal, hogy ugy erzi, ez nem igazsagos.. Hat, mondtam neki, hogy ismerem az erzest... ugyhogy van ami osszekot minket.
Hazaerve gyorsan ebedeltunk, majd en epp indultam dolgozni, amikor David szulei telefonaltak.
En dolgoztam jo sokat, es igazan jol ereztem magam ismet, mert Alisonek elmentek es egyedul maradtam Benjoval. Es nagyon szeretem azt a kisfiut! Mar tud jarni, ugyhogy olyan jatszunk, hogy hatra megyek es kinyujtom a kezem, hogy amikor Benjo elindul felem el tudjam kapni.. Annyira ugyes volt, hogy meg hatrabb mentem, mire a kis csibesz kutyus pozt vett fel es odacsuszott hozzam. Annyira aranyos volt. A tancolas is megy. Meggyomom a zenelo kis dinojat, es elkezdi razni a buksijat es a popsijat. Leirhattalanul aranyos! Kozben kicsit takaritottam, majd hazajott Adrien, s kesobb jott Maria is. Mariaval oriasit beszelgettem. Annyira szeretem, olyan kedves lany.
Hazafele DAvid elem jott, es a szep idore valo tekintettel ismet elmentunk setalni. David elmeselte, hogy milyen "izgalommal teli" telefonbeszlegetese volt a csaladdal.. De vegulis poztivnak ereztem beszamolojat, mert anyukaja ott ult vele es tobb oran at beszlegettek egy nagyot. Azt hiszem, nagyon elveztek mindketten.
Sok dologrol beszelgettunk mi is este. Remeljuk, aldott lesz ismet otthon lenni. De halas vagyok Amerikaert, mert itt (is) nagyon jo.